A matematikatanulási motivációra ható tényezők vizsgálata alsó osztályokban
DOI:
https://doi.org/10.18485/uns_evkonyv.2023.9Kulcsszavak:
matematikaoktatás, motiváció, érzelmi hatás, kognitív hatás, erkölcsi hatás, alsó tagozatAbsztrakt
Iskolakezdéskor a tanulók általában kedvelik a matematikát, azonban ez az érdeklődés és lelkesedés csökken a következő években. A motiváció szerepe kulcsfontosságú tényező a tanítás és tanulás folyamatában, jelentősen befolyásolhatja és javíthatja a tanulás élményét. Több hazai és nemzetközi kutatás azt támasztja alá, hogy a matematika iránti pozitív attitűd jelentős hatással van a jobb eredmények elérésére. Vizsgálatom során azzal a kérdéssel foglalkoztam, hogy a matematikatanulásra melyik tényezők gyakorolnak nagyobb hatást. Feltérképeztem, hogy az érzelmi kapcsolatok, az értelem iránti ösztönzés vagy a morális szempontok mennyiben játszanak szerepet a matematikatanulási motiváció alakulásában. Megfigyeltem a tanulók hozzáállását a matematikához, a tanítóhoz való viszonyukat, valamint a szorongás szintjét, továbbá vizsgáltam a tanulók önállóságát, kitartását, és a szorgalmukat is. A felmérést 364 alsó tagozatos tanulóval végeztem Szabadka város általános iskoláiban. Kérdőíves módszert alkalmaztam, hogy minél részletesebb képet kapjak a tanulók matematikához való viszonyáról és a motivációjuk mögött álló tényezőkről. Az eredmények alapján a matematikatanulási motivációt leginkább az érzelmi és erkölcsi hatások befolyásolják, majd ezeket követi a kognitív hatás.
Hivatkozások
Ashcraft, M. H. (2002). Math anxiety: Personal, educational, and cognitive consequences. Current Directions in Psychological Science, 11(5), 181–185.
Ashcraft, M. H., & Faust, M. W. (1994). Mathematics anxiety and mental arithmetic performance: An exploratory investigation. Cognition and Emotion, 8. 97–125.
Ashcraft, M. H., & Kirk, E. P. (2001). The relationships among working memory, math anxiety, and performance. Journal of Experimental Psychology: General, 130(2), 224– 237.
Benček, A., & Marenić, M. (2006). Motivacija učenika osnovne škole u nastavi matematike. Metodički obzori: časopis za odgojno-obrazovnu teoriju i praksu 1(1), 104-117.
Dowker, A. (2005). ’Maths doesn’t like me anymore’: Role of attitudes and emotions. In: Campbell, J. I. D. (ed.): Handbook of mathematical cognition. Psychology Press Taylor & Francis Group, Hove and New York. 236–255.
Ђорђевић, М. З. (2019). Улога наставника у подстицању просоцијалног понашања ученика. Зборник радова Педагошког факултета Ужице, 21, 27–44. https://doi.org/10.46793/Zbradova21.027DJ
Hannula, M. (2006). Motivation in mathematics: Goals reflected in emotions. Educational Studies in Mathematics, 63(2), 165–178.
Jackson, C., & Leffingwell, R. (1999). The role of instructors in creating math anxiety in students from kindergarten through college. Mathematics Teacher, 92(7), pp. 583– 587.
Jozsa, K. (2001). Az elsajá tí tá si motivá ció é s a kognití v kompetencia fejleszté se. In: Csapó ́ Beno e̋ s Vidá kovich Tibor (ed.): ́ Nevelestudomá ny az ezredforduló n: Tanulmá nyok ́ Nagy Jozsef tiszteleté re. ́ Tankonyvkiadö , Budapest. 162–174. ́
Józsa, K. (2000). Az iskola és a család hatása a tanulási motivációra. Iskolakultúra, 10(8), 69-82.
Kennedy, L. M., Tipps, S., & Johnson, A. (2008). Guiding Children’s Learning of Mathematics. USA: Thomson Wadsworth.
Kovács E. & Manojlovic, H. (2022). Az oktatási célú szabaduló szobák módszertani lehetőségei egyetemi hallgatóknál / Methodological options for educational escape rooms in university students. Training & Practice: Journal of Educational Sciences, 20(3-4). 24–35. https://doi.org/10.17165/tp.2022.3-4.24-35
Kozéki, B. (1980). A motiválás és motiváció összefüggéseinek pedagógiaipszichológiai vizsgálata. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Lalovic, Z. (2009). ́ Naša škola - metode ucenja/nastave u školǐ , Zavod za školstvo, Podgorica
Lungulov, B. (2010). Motivacija učenika u nastavi – pretpostavka uspeha u učenju, Pedagoška stvarnost, 56(3–4), 294-305.
McKeachie, W. J. (2002). Teaching Tips: Strategies, Research, and Theory for College and University Teachers (11th ed.); Houghton Mifflin: Boston, MA.
Middleton, J. A., & Spanias, P. A. (1999). Motivation for Achievement in Mathematics: Findings, Generalizations, and Criticisms of the Research, Journal for Research in Mathematics Education, 30(1), 65-88.
Miletić, J. (2007). Kooperativna ili saradnička nastava, Obrazovna tehnologija, 3, 61-74.
Molnár, A., Fodor, Sz., & Kurucz, Gy. (2020). A matematikai szorongás vizsgálata a célorientációs elmélet keretében. Alkalmazott Pszichológia 20 (1), 31-55.
National Council of Teachers of Mathematics. (2000). Principles and standards for school mathematics. Reston.
National Research Council. (2000). How people learn: Brain, mind, experience, and school: Expanded edition. National Academies Press.
Notin, Á ., Pá skuné Kiss, J., & Kurucz, Gy. (2012). A matematikai szorongás személyen be-́ lüli tényezőinek vizsgálata középiskolás tanulóknál a Matematikai Szorongást Mérő Teszt használatával. Magyar Pedagógia, 112(4), 221–241.
Orosz, Gy. (1997). A tanulók viszonya a matematika tantárgy tanulásához. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Sectio Mathematicae, 24. 123–129.
Pantziara, M. & Philippou George, N. (2015). Students motivation in the mathematics classroom. Revealing causes and consequences. International Journal of Science and Mathematics Education, 13(2), 385–411. https://doi.org/10.1007/s10763-013-9502-0
Patrick, H., Kaplan, A., & Ryan, A. M. (2011). Positive Classroom Motivational Environments: Convergence Between Mastery Goal Structure and Classroom Social Climate. Journal of Educational Psychology, 103(2), 367–382.
Paunović, L. R., & Gajtanović, Z. L. (2020). Povećanje motivacije učenika u nastavi matematike primenom zanimljivih zadataka u nižim razredima osnovne škole. Zbornik radova Učiteljskog fakulteta Prizren-Leposavić, 14, 327-336. https://doi.org/10.5937/zrufpl2014327P
Rajčević, P. (2015). Motivacija učenika osnovne škole za rad i vaspitno-obrazovni uspeh. Zbornik radova Učiteljskog fakulteta Prizren-Leposavić, 9, 51-63. https://doi.org/10.5937/zrufpl1509051R
Ramirez, G., Gunderson, E. A., Levine, S. C., & Beilock, S. L. (2013). Math anxiety, working memory, and math achievement in early elementary school. Journal of Cognition and Development, 14(2), 187–202.
Rasmussen, K. (1999). Break the chain. ASCD Curriculum Update, 2-3.
Réthy, E. (2003). Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Schleepen, T. & Van Mier, H. (2016). Math Anxiety Differentially Affects Boys’ and Girls’ Arithmetic, Reading and Fluid Intelligence Skills in Fifth Graders. Psychology, 7(14), 1911-1920. https://doi.org/10.4236/psych.2016.714174.
Schulz, W. (2005). Mathematics self-efficacy and student expectations. Results from PISA 2003. Lecture. Annual Meetings of the American Educational Research Association, Montreal.
Skaalvik, E. M., Federici, R. A., & Klassen, R. M. (2015). Mathematics achievement and self-efficacy: Relations with motivation for mathematics. International Journal of Educational Research, 72, 129-136.
Skemp, R. R. (1975). A matematikatanulas pszicholó giá ́ja. Gondolat Kiado, Budapest. ́
Skinner, E. A., & Belmont, M. J. (1993). Motivation in the classroom: Reciprocal effects of teacher behavior and student engagement across the school year. Journal of Educational Psychology, 85(4), 571–581.
Smith, E. R. & Mackie, D. M. (2004). Szociálpszichologiá. Osiris Kiado, Budapest. ́
Tambunan, H. (2018). The Dominant Factor of Teacher’s Role as a Motivator of Students’ Interest and Motivation in Mathematics Achievement. International Education Studies, 11(4), 144-151.
Thompson, S., Hillman, K., & De Bortoli, L. (2013). A teacher’s guide to PISA mathematical literacy. Melbourne: Australian Council for Educational Research.
Turner, J.C., Midgley, C., Meyer, D.K., Gheen, M.,Anderman, E.M., Kang, Y., & Patrick, H. (2002). The Classroom Environment and Students’ Reports of Avoidance Strategies in Mathematics: A Multimethod Study.
Journal of Educational Psychology, 94(1), 88–106. DOI: https://doi.org/10.1037/0022-0663.94.1.88
Videnović, M., & Radišić, J. (2011). Anksioznost u vezi sa učenjem matematike - matematika - bauk ili ne?. Psihološka istraživanja, 14(2), 157-177. https://doi.org/10.5937/PsIstra1102157V
Wæge, K. (2010). Motivation for learning mathematics in terms of needs and goals, Proceedings of the Sixth Congress of the European Society for Research in Mathematics Education, January 28th-February 1st 2009 (pp. 84-93). Lyon, France: INRP.
Woodard, T. (2004). The Effects of Math Anxiety on Post-Secondary Developmental Students as Related to Achievement, Gender, and Age, Inquiry, 9(1).
Zakaria, E. & Mohd Nordin, N. (2008). The effects of mathematics anxiety on matriculation students as related to motivation and achievement. Eurasia Journal of Mathematics, Science & Technology Education, 4(1), 27–30.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Évkönyv : Interdiszciplináris tanulmánygyűjtemény
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.
Autorska prava: u cilju zaštite autorskih prava i izdavača, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku, sa sedištem u Subotici, Univerzitet u Novom Sadu, štiti autorska prava u skladu sa zakonom, s tim da autori radova objavljenih u Godišnjaku mogu koristiti sopstvene članke i publikacije bez ograničenja.
