Proučavanje percepcijskog stresa i efekata uzrokovanih pandemijom kod studenata
DOI:
https://doi.org/10.18485/uns_evkonyv.2022.5Ključne reči:
onlajn obrazovanje, stres, zadovoljstvo životom, životni cilj, socijalna podrškaApstrakt
Danas je sve popularniji trend pozitivne psihologije koja posebnu pažnju posvecuje pozitivnom kvalitetu života i blagostanja. Ova istraživanja čine našu istragu relevantnom, tokom kojeg istražujemo psihološke korelacije i korelacije kvaliteta života studenata na univerzitetu. Tokom istraživanja ističemo faktore kao što su zadovoljstvo životom, subjektivni kvalitet psihičkog blagostanja i flexibilnosti, životni cilj, društvena podrška, samoefikasnost i samopoštovanje. Kroz našu anketu tražimo odgovor kako je epidemija korona virusa uticala na raspoloženje i emocije studenata, i želeli smo da istražimo prednosti i nedostatke iskustava kroz onlajn obrazovanje. Pripremljeni paket pitanja je postavljen onlajn, i na tim studijama je učestvovalo 228 osoba (prosečna starost: 23,1). Rezultati su nam pokazali da je prelazak na onlajn obrazovanje negativno uticalo na održavanje odnosa, što je dovelo do socijalne izolacije i pogoršanja emocionalnog raspoloženja, i studenti su subjektivno primetili da su bili ograničeni u usvajanju znanja. Pored toga, prelazak na onlajn nastavu doveo je do smanjenja motivacije studenata i učenje je postalo monotono. Na osnovu naših rezultata, može se reci da su postojanje socijalne podrške, samoefikasnosti i psihičko flexibilnost štiti od stresa.
Reference
Demetrovics, Zs., & Nagy, Gy. (2001). Személyes törekvések és egészség. Magyar Pszichológiai Szemle, 56 (4), 513-538.
Dudok, R., & Pikó, B. (2021). A tanulási zavarral küzdő diákok pszichológiai jóllétének vizsgálata. In. Horák, R., Kovács, R., Námesztovszki, Zs., & Takács, M. Fenntartható Örökség, A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tudományos konferenciáinak tanulmánygyűjteménye. Szabadka: ÚE-MTTK. 327-337.
Frankl, V. E. (1997). Orvosi lelkigondozás - a logoterápia és egzisztenciaanalízis alapjai. Budapest: UR. 61-137.
Járai, R., Vajda, D., Hargitai, R., Nagy, L., Csókási, K., és Kiss, E. (2015). A Connor-Davidson reziliencia kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott Pszichológia 15(1), 129-136.
Konkolÿ Thege, B., & Martos, T. (2006). Az életcél kérdőív magyar változatának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 153-169.
Kopp, M. S., Schwarzer, R., & Jerusalem, M. (1993). Hungarian Questionnaire in Psychometric scales for cross-cultural self-efficacy research. Zentrale Universitäts Druckerei der FU Berlin.
Kovács, E., & Pikó, B. (2007). Nem hagyományos egészségvédő faktorok jelentősége: Család, társas támogatás, egészség. Hippocrates, 3, 91–94.
Lazarus, R.S. (1983). The costs and benefits of denial. In S. Bresnitz (Ed.), Denial of stress (1–30). New York: International Universities Press
Martos, T., &Konkolÿ Thege, B. (2012). Aki keres, és aki talál – az élet értelmessége keresésének és megélésének mérése az élet értelme kérdőív magyar változatával. Magyar Pszichológiai Szemle, 67(1), 125-149.
Martos, T., Sallay, V., Désfalvi, J., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289-303.
Martos, T., Szabó, G., és Rózsa, S. (2006). Az Aspirációs Index rövidített változatának pszichometriai jellemzői hazai mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7(3), 171191.
Nair, K.P.S. (2003). Life goals: The concept and its relevance to rehabilitation. Clinical Rehabilitation, 17, 192–202.
Oláh, A., & Kapitány-Fövény, M. (2012). A pozitív pszichológia tíz éve. Magyar Pszichológiai Szemle, 67(1) 19-45.
Papp-Zipernovszky, O., Kékesi, M. Z., & Jámbori, Sz. (2017). A multidimenzionális észlelt társas támogatás kérdőív magyar nyelvű validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 18(3), 230-262.
Pikó, B. (2004). A pozitív pszichológia missziója a modern társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(4), 289-299.
Pléh, Cs. (2004). A pozitív pszichológiai hagyományok Európában. Iskolakultúra, 5, 57–61.
Sallay, V., Martos, T., Földvári, M., Szabó, T., és Ittzés, A. (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 259-275.
Schwarzer, R. (1999). General perceived self-efficacy in 14 cultures. Self-efficacy assessment. (online) Freie Universität Berlin. Download date: March 2021. Available: http://userpage.fu-berlin.de/~gesund/publicat/ehps_cd/health/world14.htm
Susánszky, É., Konkoly Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO jól-lét kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása. A Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247-255.
Stauder, A., Konkoly Thege, B. (2006). Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203-216.
Sz. Makó, H., Bernáth, L., Szentiványi-Makó, N., Veszprémi, B., Vajda, D., és Kiss, E. (2016). A MOS SSS-Társas Támasz mérésére szolgáló kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői. Alkalmazott Pszichológia, 16(3), 145-162.
Szondy, M. (2011). Optimizmus, életminőség és pozitív pszichoterápia. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(1), 203-223.
Taylor, S., Landry, C. A., Paluszek, M. M., Fergus, T. A., McKay, D., Asmundson, G. J. G. (2020). Development and initial validation of the COVID Stress Scales. Journal of anxiety disorders, 72.
##submission.downloads##
Objavljeno
Kako citirati
Broj časopisa
Sekcija
Licenca
Sva prava zadržana (c) 2023 Évkönyv
Ovaj rad je pod Creative Commons Autorstvo-Deli pod istim uslovima 4.0 Internacionalna licenca.
Autorska prava: u cilju zaštite autorskih prava i izdavača, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku, sa sedištem u Subotici, Univerzitet u Novom Sadu, štiti autorska prava u skladu sa zakonom, s tim da autori radova objavljenih u Godišnjaku mogu koristiti sopstvene članke i publikacije bez ograničenja.
