Az észlelt stressz és a pandémia okozta hatások vizsgálata egyetemisták körében

Szerzők

  • Renáta Kovács-Berta University of Szeged, ÁOK Doctoral School of Clinical Medicine
  • Fanni Dudok University of Szeged, Institute of Applied Pedagogy
  • Edina Dombi University of Szeged, ÁOK Obstetrics and Gynaecology Clinic

DOI:

https://doi.org/10.18485/uns_evkonyv.2022.5

Kulcsszavak:

online oktatás, észlelt stressz, élettel való elégedettség, életcél, társas támogatás

Absztrakt

Napjainkban egyre népszerűbb a pozitív pszichológia irányzata, amely kiemelt figyelmet fordít a pozitív életminőség és jóllét tényezőinek vizsgálatára. Ezen kutatások teszik relevánssá vizsgálatunkat, amely során az egyetemista populáción tárjuk fel a pszichológiai és életminőséget érintő korrelátumokat. A vizsgálat során olyan tényezőket emelünk ki, mint az élettel való elégedettség, a pszichés jóllét szubjektív minősége, az életcél, a társas támasz, az énhatékonyság, a reziliencia és az önértékelés. Kérdőíves vizsgálatunkon keresztül arra keressük a választ, hogyan hatott a koronavírus járvány az egyetemisták hangulatára, érzelmeire, továbbá az online oktatás általi tapasztalatok előnyeit és hátrányait kívántuk feltárni. Az elkészített kérdőív csomagot online felületen tettük elérhetővé, a vizsgálatban 228 fő vett részt (átlagéletkor: 23,1). Az eredmények arra engedtek következtetni, hogy az online oktatásra való áttérés egyértelműen kedvezőtlenül hatott a kapcsolatok fenntartására, ami szociális izolációhoz vezetett, továbbá érzelmi-hangulati állapot romlás és tudáscsökkenés szubjektív érzetét detektálták az egyetemisták. Ezen kívül az oktatás online platformra való áttérése motivációcsökkenéshez vezetett, és monotonná tette a tanulási folyamatot. Eredményeink alapján elmondható, hogy protektív faktorként a társas támogatás megléte, énhatékonyság és lelki rugalmasság segített a stresszel való megküzdésben.

Hivatkozások

Demetrovics, Zs., & Nagy, Gy. (2001). Személyes törekvések és egészség. Magyar Pszichológiai Szemle, 56 (4), 513-538.

Dudok, R., & Pikó, B. (2021). A tanulási zavarral küzdő diákok pszichológiai jóllétének vizsgálata. In. Horák, R., Kovács, R., Námesztovszki, Zs., & Takács, M. Fenntartható Örökség, A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tudományos konferenciáinak tanulmánygyűjteménye. Szabadka: ÚE-MTTK. 327-337.

Frankl, V. E. (1997). Orvosi lelkigondozás - a logoterápia és egzisztenciaanalízis alapjai. Budapest: UR. 61-137.

Járai, R., Vajda, D., Hargitai, R., Nagy, L., Csókási, K., és Kiss, E. (2015). A Connor-Davidson reziliencia kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott Pszichológia 15(1), 129-136.

Konkolÿ Thege, B., & Martos, T. (2006). Az életcél kérdőív magyar változatának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 153-169.

Kopp, M. S., Schwarzer, R., & Jerusalem, M. (1993). Hungarian Questionnaire in Psychometric scales for cross-cultural self-efficacy research. Zentrale Universitäts Druckerei der FU Berlin.

Kovács, E., & Pikó, B. (2007). Nem hagyományos egészségvédő faktorok jelentősége: Család, társas támogatás, egészség. Hippocrates, 3, 91–94.

Lazarus, R.S. (1983). The costs and benefits of denial. In S. Bresnitz (Ed.), Denial of stress (1–30). New York: International Universities Press

Martos, T., &Konkolÿ Thege, B. (2012). Aki keres, és aki talál – az élet értelmessége keresésének és megélésének mérése az élet értelme kérdőív magyar változatával. Magyar Pszichológiai Szemle, 67(1), 125-149.

Martos, T., Sallay, V., Désfalvi, J., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289-303.

Martos, T., Szabó, G., és Rózsa, S. (2006). Az Aspirációs Index rövidített változatának pszichometriai jellemzői hazai mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7(3), 171191.

Nair, K.P.S. (2003). Life goals: The concept and its relevance to rehabilitation. Clinical Rehabilitation, 17, 192–202.

Oláh, A., & Kapitány-Fövény, M. (2012). A pozitív pszichológia tíz éve. Magyar Pszichológiai Szemle, 67(1) 19-45.

Papp-Zipernovszky, O., Kékesi, M. Z., & Jámbori, Sz. (2017). A multidimenzionális észlelt társas támogatás kérdőív magyar nyelvű validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 18(3), 230-262.

Pikó, B. (2004). A pozitív pszichológia missziója a modern társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(4), 289-299.

Pléh, Cs. (2004). A pozitív pszichológiai hagyományok Európában. Iskolakultúra, 5, 57–61.

Sallay, V., Martos, T., Földvári, M., Szabó, T., és Ittzés, A. (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 259-275.

Schwarzer, R. (1999). General perceived self-efficacy in 14 cultures. Self-efficacy assessment. (online) Freie Universität Berlin. Download date: March 2021. Available: http://userpage.fu-berlin.de/~gesund/publicat/ehps_cd/health/world14.htm

Susánszky, É., Konkoly Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO jól-lét kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása. A Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247-255.

Stauder, A., Konkoly Thege, B. (2006). Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203-216.

Sz. Makó, H., Bernáth, L., Szentiványi-Makó, N., Veszprémi, B., Vajda, D., és Kiss, E. (2016). A MOS SSS-Társas Támasz mérésére szolgáló kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői. Alkalmazott Pszichológia, 16(3), 145-162.

Szondy, M. (2011). Optimizmus, életminőség és pozitív pszichoterápia. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(1), 203-223.

Taylor, S., Landry, C. A., Paluszek, M. M., Fergus, T. A., McKay, D., Asmundson, G. J. G. (2020). Development and initial validation of the COVID Stress Scales. Journal of anxiety disorders, 72.

##submission.downloads##

Megjelent

2022-12-03

Hogyan kell idézni

Kovács-Berta, R., Dudok, F., & Dombi, E. (2022). Az észlelt stressz és a pandémia okozta hatások vizsgálata egyetemisták körében. Évkönyv, 17(1), 62–79. https://doi.org/10.18485/uns_evkonyv.2022.5

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok