Generations of teachers and the organizational climate in schools
Exploring the perspectives of Generation X and Y teachers in education
DOI:
https://doi.org/10.18485/uns_evkonyv.2024.3Keywords:
generation management, education, organizational climateAbstract
The large number of Generation Y workers in the 21st century labor market continues to challenge human resource professionals, especially in the education sector. The aim of this study is to explore the 21st century school organizational climate and its characteristics from the perspective of Generation Y educators. The focus of my research is on the changing climate of the school organization and how Generation Y educators perceive the social climate of the educational staff of the institution and whether it differs from the perception of Generation X educators. The research analyzed the opinions of 330 teachers. My results may provide useful information for managers of educational institutions and may contribute to future research, in particular to the development of climate tests taking into account the needs of Generation Y.
References
Biba, S. & Szabó, Sz. (2015). A munkáltatói márka szerepe a közszolgálatban különös tekintettel az Y-Z-generációra. Munkaügyi Szemle, 59(6), 13–20.
Csapó, J. & Csécsei, B. (1997): Az iskola szervezeti kultúrája. Iskolavezetés és fejlesztés. Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző Intézet.
Csutorás, G. Á. (2016). Az Y-generációs munkatársak megtartási lehetőségei a Központi Statisztikai Hivatalban. PRO Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 1, 92–107.
Dancs, K. & Kinyó, L. (2015). Az iskolai demokrácia és az osztálytermi légkör öszszefüggéseinek vizsgálata strukturális egyenletek modelljével. Magyar Pedagógia, 115(4), 363–382.
Falus, I. & mtsai. (2006). A kompetencia fogalma és a kompetencia alapú képzés tervezése. A tanárképzés képesítési követelményei. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar.
Gonda, N. (2015). A különböző generációk motivációs eszközeinek vizsgálata. OTDK Dolgozat. https://uni-bge.hu/PSZK/Szervezeti-egysegeink/PSZK_HALLGSZERV/tdk/Dokumentumtar/2015-OTDK-dolgozatok-es-prezentaciok/Gonda-Nora-OTDK-dolgozat.pdf (Letöltve: 2023. 12. 01.)
Halász, G. (1980). Az iskolai szervezet elemzése. Kutatási beszámoló az iskolai szervezi klíma empirikus vizsgálatáról. MTA Pedagógiai Kutatócsoport.
Horváth, Sz. (2020). A pedagóguséletpályamodell vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés. Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar.
ISTE National Educational Technology Standards and Performance Indicators for Teachers (2000). International Society for Technology in Education.
ISTE National Educational Technology Standards and Performance Indicators for Teachers (2008). International Society for Technology in Education.
Krajcsák, Z. (2014). Alkalmazotti elkötelezettségi profilok egyes speciális munkavállalói csoportokban. Doktori (PhD) értekezés. Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola.
Ollé, J. (2006). Az iskola, mint szervezet. In Bábosik, I. (Ed.): A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése – Az iskolák belső világa (pp. 13–26.) Bölcsész Konzorcium.
Péter-Szarka, Sz. & mtsai. (2015). Az iskolai kreatív klíma kérdőív. Alkalmazott Pszichológia, 15(2), 107–132.
Stéber, A. & Kereszty, O. (2016). A tudásmenedzsment a munkahelyi tanulásban. Neveléstudomány – Oktatás, kutatás, innováció, 4(4), 20–30.
Szabó, É. & Lőrinczi, J. (1998). Az iskola légkörének lehetséges pszichológiai mutatói. Magyar Pedagógia, 98(3), 211–229.
Széll, K. (2016). Iskolai légkör és eredményesség. In Szemerszki, M. (Ed.): Hátrányos helyzet és iskolai eredményesség. Az általános iskolák hátránykompenzáló lehetőségei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Szlávicz, Á. & Szakál, M. (2013). Az Y-generáció a munka világában – kihatása a cégek
HRM tevékenységére. In Lőricz, I. (Ed.): Tanulmánykötet, XVI. Apáczai-napok Tudományos Konferencia – szolidaritás és párbeszéd (pp. 51–57.), 2012. október 26.
Nyugat‐magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar,
Szlávicz, Á. & Szretykó, Gy. (2013). Az Y-generáció munkával kapcsolatos elvárásai és a cégek EEM-rendszereinek új kihívásai. Tér–Gazdaság–Ember, 1(1), 69–84.
Szretykó, Gy. (2013). Az Y generáció és a HR új kihívásai. In Lőricz, I. (Ed.): Tanulmánykötet, XVI. Apáczai-napok Tudományos Konferencia – szolidaritás és párbeszéd (pp. 58–65.), 2012. október 26. Nyugat‐magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar.
Taskó, T. (2016). Hogyan növelhető az Y-generáció lojalitása a multinacionális vállalatoknál? Szakdolgozat. Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar.
Tímár, É. (1994). Városi és községi iskolák tanítási klímájának sajátoságai. Magyar Pedagógia. 94(3–4), 253–274.
Tímár, É. (2006). Tantestületi légkörvizsgálat. Iskolakultúra 16(3), 11–23. https://www. iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/20404 (Letöltve: 2024. 03. 12.)
Tóth, R. (2013). A 21. századi pedagógusok értékteremtő tevékenysége az információs társadalom elvárásainak tekintetében. In Ollé, J. & mtsai. (Ed.): Digitális állampolgárság az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Évkönyv : Papers of Interdisciplinary Studies
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.
Autorska prava: u cilju zaštite autorskih prava i izdavača, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku, sa sedištem u Subotici, Univerzitet u Novom Sadu, štiti autorska prava u skladu sa zakonom, s tim da autori radova objavljenih u Godišnjaku mogu koristiti sopstvene članke i publikacije bez ograničenja.
