Study of Perceived Stress and Pandemic Effects Among University Students
DOI:
https://doi.org/10.18485/uns_evkonyv.2022.5Keywords:
online education, perceived stress, life satisfaction, life purpose, peer supportAbstract
Nowadays, the field of positive psychology, which focuses on the factors of positive quality of life and wellbeing, is becoming increasingly popular. This research makes our study relevant, in which we explore correlates of psychological and quality of life in the university student population. We highlight factors such as life satisfaction, subjective quality of psychological well-being, life purpose, peer support, self-efficacy, resilience and self-esteem. Through our questionnaire survey, we seek to find out how the coronavirus epidemic has affected the mood and emotions of university students and to explore the advantages and disadvantages of the online education experience. The questionnaire package was made available online and 228 participants (average age: 23.1) took part in the survey. The results suggested that the transition to online education had a clear negative impact on the maintenance of relationships, leading to social isolation, and a subjective sense of emotional and mood deterioration and knowledge loss was detected by the students. In addition, the shift of education to an online platform led to a decrease in motivation and made the learning process monotonous. Based on our results, the presence of peer support, self-efficacy and psychological resilience as protective factors helped to cope with stress.
References
Demetrovics, Zs., & Nagy, Gy. (2001). Személyes törekvések és egészség. Magyar Pszichológiai Szemle, 56 (4), 513-538.
Dudok, R., & Pikó, B. (2021). A tanulási zavarral küzdő diákok pszichológiai jóllétének vizsgálata. In. Horák, R., Kovács, R., Námesztovszki, Zs., & Takács, M. Fenntartható Örökség, A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tudományos konferenciáinak tanulmánygyűjteménye. Szabadka: ÚE-MTTK. 327-337.
Frankl, V. E. (1997). Orvosi lelkigondozás - a logoterápia és egzisztenciaanalízis alapjai. Budapest: UR. 61-137.
Járai, R., Vajda, D., Hargitai, R., Nagy, L., Csókási, K., és Kiss, E. (2015). A Connor-Davidson reziliencia kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott Pszichológia 15(1), 129-136.
Konkolÿ Thege, B., & Martos, T. (2006). Az életcél kérdőív magyar változatának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 153-169.
Kopp, M. S., Schwarzer, R., & Jerusalem, M. (1993). Hungarian Questionnaire in Psychometric scales for cross-cultural self-efficacy research. Zentrale Universitäts Druckerei der FU Berlin.
Kovács, E., & Pikó, B. (2007). Nem hagyományos egészségvédő faktorok jelentősége: Család, társas támogatás, egészség. Hippocrates, 3, 91–94.
Lazarus, R.S. (1983). The costs and benefits of denial. In S. Bresnitz (Ed.), Denial of stress (1–30). New York: International Universities Press
Martos, T., &Konkolÿ Thege, B. (2012). Aki keres, és aki talál – az élet értelmessége keresésének és megélésének mérése az élet értelme kérdőív magyar változatával. Magyar Pszichológiai Szemle, 67(1), 125-149.
Martos, T., Sallay, V., Désfalvi, J., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289-303.
Martos, T., Szabó, G., és Rózsa, S. (2006). Az Aspirációs Index rövidített változatának pszichometriai jellemzői hazai mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7(3), 171191.
Nair, K.P.S. (2003). Life goals: The concept and its relevance to rehabilitation. Clinical Rehabilitation, 17, 192–202.
Oláh, A., & Kapitány-Fövény, M. (2012). A pozitív pszichológia tíz éve. Magyar Pszichológiai Szemle, 67(1) 19-45.
Papp-Zipernovszky, O., Kékesi, M. Z., & Jámbori, Sz. (2017). A multidimenzionális észlelt társas támogatás kérdőív magyar nyelvű validálása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 18(3), 230-262.
Pikó, B. (2004). A pozitív pszichológia missziója a modern társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5(4), 289-299.
Pléh, Cs. (2004). A pozitív pszichológiai hagyományok Európában. Iskolakultúra, 5, 57–61.
Sallay, V., Martos, T., Földvári, M., Szabó, T., és Ittzés, A. (2014). A Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H): alternatív fordítás, strukturális invariancia és validitás. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 259-275.
Schwarzer, R. (1999). General perceived self-efficacy in 14 cultures. Self-efficacy assessment. (online) Freie Universität Berlin. Download date: March 2021. Available: http://userpage.fu-berlin.de/~gesund/publicat/ehps_cd/health/world14.htm
Susánszky, É., Konkoly Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO jól-lét kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása. A Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247-255.
Stauder, A., Konkoly Thege, B. (2006). Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203-216.
Sz. Makó, H., Bernáth, L., Szentiványi-Makó, N., Veszprémi, B., Vajda, D., és Kiss, E. (2016). A MOS SSS-Társas Támasz mérésére szolgáló kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői. Alkalmazott Pszichológia, 16(3), 145-162.
Szondy, M. (2011). Optimizmus, életminőség és pozitív pszichoterápia. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(1), 203-223.
Taylor, S., Landry, C. A., Paluszek, M. M., Fergus, T. A., McKay, D., Asmundson, G. J. G. (2020). Development and initial validation of the COVID Stress Scales. Journal of anxiety disorders, 72.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Évkönyv
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.
Autorska prava: u cilju zaštite autorskih prava i izdavača, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku, sa sedištem u Subotici, Univerzitet u Novom Sadu, štiti autorska prava u skladu sa zakonom, s tim da autori radova objavljenih u Godišnjaku mogu koristiti sopstvene članke i publikacije bez ograničenja.
