A horvát és a magyar infinitívusz sajátosságainak kontrasztív leírása
DOI:
https://doi.org/10.18485/uns_evkonyv.2022.8Ključne reči:
infinitívusz, , a magyar -ni végű főnévi igenév, magyar–horvát kontrasztív morfológia, magyar–horvát kontrasztív szintaxisApstrakt
Jelen tanulmány tárgya a magyar és a horvát nyelvtani és nyelvi rendszer összevetése az infinitívusz használatának szempontjából Ottlik Géza Apagyi (1948) című novellája és annak horvát nyelvű fordítása alapján. A horvát és a magyar nyelvtani leírások összehasonlítása alapján evidens a különbség, ezt pedig a kiválasztott nyelvi anyag morfológiai és szintaktikai elemzése még inkább bizonyítja. A magyar nyelv agglutináló jellege sokkal több morfológia és szintaktikai lehetőséget nyújt az infinitívusznak a magyar nyelvi és nyelvtani rendszeren belül, és a feldolgozott anyag alapján a szintaktikai szerepét tekintve inkább a főnévi szerepeket közelíti meg, míg a horvát példákban leginkább az összetett igei állítmány részeként jelentkezik. Mindezekből következtethetünk, hogy az infinitívusz fogalma, az eltérő jellemzői és sajátosságai révén nem teljesen azonosítható a két nyelvben, tehát nem beszélhetünk ekvivalensekről. A tanulmányban kontrasztív módszerekkel feldolgozott nyelvi anyag nemcsak a kontrasztív nyelvészeti kutatásokat segítheti, hanem igen fontos lehet a fordítástudományban is.
Reference
Ágoston Mihály (2013): A magyar főnévi igenév mai köznyelvi alakrendszere, Magyar Nyelvőr, 137/4, 480–495.
Andrić, Edita (2002): Leksikologija i morfologija mađarskog jezika. Novi Sad: Filozofski fakultet u Novom Sadu, Odsek za hungarologiju.
A. Jászó Anna (1991): Az igenevek: Benkő Loránd (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana I.: A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai kiadó. A. Jászó Anna (szerk.) (2007): A magyar nyelv könyve. Budapest: Trezor Kiadó.
Babić, Stjepan – Brozović, Dalibor – Škarić, Ivo – Stjepko, Težak (2007): Glasovi i oblici hrvatskoga književnoga jezika. Zagreb: Nakladni zavod Globus.
Baleczky Emil – Hollós Attila (1978): Ószláv nyelv. Budapest: Tankönyvkiadó.
Barić, Eugenija – Lončarić, Mijo – Malić, Dragica – Pavešić, Slavko – Peti, Mirko – Zečević, Vesna – Znika, Marija (2005): Hrvatska gramatika. Zagreb: Školska knjiga.
Benkő Loránd (szerk.) (1991): A magyar nyelv történeti nyelvtana I.: A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai Kiadó.
D. Bartha Katalin (1991): Az igeképzés: E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana I. kötet. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Gortan, Veljko – Gorski, Oton – Pauš, Pavao (1979): Latinska gramatika. Zagreb: Školska knjiga.
Katičić, Radoslav (2002): Sintaksa hrvatskoga književnog jezika. Zagreb: Nakladni zavod Globus.
Keszler Borbála – Lengyel Klára (2002): Kis magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Lehocki-Samardžić, Ana (2014): A magyar és a horvát dativus kapcsolata: Gróf Annamária – N. Császi Ildikó – Szoták Szilvia (szerk.): Sokszínű nyelvészet: Nyelvi sokszínűség a 21. században. Budapest–Alsóőr: Tinta Könyvkiadó.
Matasović, Ranko (2008): Poredbenopovijesna gramatika hrvatskoga jezika. Zagreb: Matica hrvatska.
Nagy Ferenc – Kováts Gyula – Péter Gyula (1999): Latin nyelvtan: a középiskolások számára. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Ottlik Géza (1948): Minden megvan. http://mek.oszk.hu/01000/01002/01002.htm. Hozzáférés: 2018. június 9.
Ottlik Géza (2001): Apagyi: Lukač, Stjepan – Jolán, Mann – Neven, Ušumović (szerk.): Zastrašivanje strašila: antologija mađarske kratke priče. Zagreb: Naklada MD. Fordította: Marta Gužvanj.
Rácz Endre – Takács Etel (1959): Kis magyar nyelvtan. Budapest: Gondolat–Talentum.
Silić, Josip – Pranjković, Ivo (2007): Gramatika hrvatskoga jezika. Zagreb: Školska knjiga.
Težak, Stjepan – Babić, Stjepan (2009): Gramatika hrvatskoga jezika: priručnik za osnovno jezično obrazovanje. Zagreb: Školska knjiga.
##submission.downloads##
Objavljeno
Kako citirati
Broj časopisa
Sekcija
Licenca
Sva prava zadržana (c) 2023 Évkönyv
Ovaj rad je pod Creative Commons Autorstvo-Deli pod istim uslovima 4.0 Internacionalna licenca.
Autorska prava: u cilju zaštite autorskih prava i izdavača, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku, sa sedištem u Subotici, Univerzitet u Novom Sadu, štiti autorska prava u skladu sa zakonom, s tim da autori radova objavljenih u Godišnjaku mogu koristiti sopstvene članke i publikacije bez ograničenja.
