A Comparative Description Of Features Of The Infinitive In Croatian and Hungarian Language
DOI:
https://doi.org/10.18485/uns_evkonyv.2022.8Keywords:
infinitive, infinitive -ni in Hungarian, Hungarian-Croatian contrastive morphology, Hungarian-Croatian contrastive syntaxAbstract
The subject of this research is a comparison of the use of the infinitive regarding the Hungarian and Croatian grammatical and linguistic systems, based on Géza Ottlik’s short story called Apagyi (1948) and its Croatian translation. The Croatian and the Hungarian grammatical description and definition of the infinitive show an evident contrast, proven by the morphological and syntactic analysis of the selected linguistic material. The agglutinative nature of the Hungarian language provides the infinitive with many more morphological and syntactic possibilities within the Hungarian linguistic and grammatical system, and based on the examined material, its syntactic role is closer to that of a noun, while in the Croatian examples it appears mostly as part of a complex verb predicate. Based on this we can conclude that the concept of the infinitive, due to its different characteristics and peculiarities, cannot be identified coequally in Hungarian and Croatian, thus we cannot use the concept of equivalents. The linguistic material of this research examined using contrastive methods cannot only help contrastive linguistic research but can also be of great importance in translation studies.
References
Ágoston Mihály (2013): A magyar főnévi igenév mai köznyelvi alakrendszere, Magyar Nyelvőr, 137/4, 480–495.
Andrić, Edita (2002): Leksikologija i morfologija mađarskog jezika. Novi Sad: Filozofski fakultet u Novom Sadu, Odsek za hungarologiju.
A. Jászó Anna (1991): Az igenevek: Benkő Loránd (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana I.: A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai kiadó. A. Jászó Anna (szerk.) (2007): A magyar nyelv könyve. Budapest: Trezor Kiadó.
Babić, Stjepan – Brozović, Dalibor – Škarić, Ivo – Stjepko, Težak (2007): Glasovi i oblici hrvatskoga književnoga jezika. Zagreb: Nakladni zavod Globus.
Baleczky Emil – Hollós Attila (1978): Ószláv nyelv. Budapest: Tankönyvkiadó.
Barić, Eugenija – Lončarić, Mijo – Malić, Dragica – Pavešić, Slavko – Peti, Mirko – Zečević, Vesna – Znika, Marija (2005): Hrvatska gramatika. Zagreb: Školska knjiga.
Benkő Loránd (szerk.) (1991): A magyar nyelv történeti nyelvtana I.: A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai Kiadó.
D. Bartha Katalin (1991): Az igeképzés: E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana I. kötet. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Gortan, Veljko – Gorski, Oton – Pauš, Pavao (1979): Latinska gramatika. Zagreb: Školska knjiga.
Katičić, Radoslav (2002): Sintaksa hrvatskoga književnog jezika. Zagreb: Nakladni zavod Globus.
Keszler Borbála – Lengyel Klára (2002): Kis magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Lehocki-Samardžić, Ana (2014): A magyar és a horvát dativus kapcsolata: Gróf Annamária – N. Császi Ildikó – Szoták Szilvia (szerk.): Sokszínű nyelvészet: Nyelvi sokszínűség a 21. században. Budapest–Alsóőr: Tinta Könyvkiadó.
Matasović, Ranko (2008): Poredbenopovijesna gramatika hrvatskoga jezika. Zagreb: Matica hrvatska.
Nagy Ferenc – Kováts Gyula – Péter Gyula (1999): Latin nyelvtan: a középiskolások számára. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Ottlik Géza (1948): Minden megvan. http://mek.oszk.hu/01000/01002/01002.htm. Hozzáférés: 2018. június 9.
Ottlik Géza (2001): Apagyi: Lukač, Stjepan – Jolán, Mann – Neven, Ušumović (szerk.): Zastrašivanje strašila: antologija mađarske kratke priče. Zagreb: Naklada MD. Fordította: Marta Gužvanj.
Rácz Endre – Takács Etel (1959): Kis magyar nyelvtan. Budapest: Gondolat–Talentum.
Silić, Josip – Pranjković, Ivo (2007): Gramatika hrvatskoga jezika. Zagreb: Školska knjiga.
Težak, Stjepan – Babić, Stjepan (2009): Gramatika hrvatskoga jezika: priručnik za osnovno jezično obrazovanje. Zagreb: Školska knjiga.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Évkönyv
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.
Autorska prava: u cilju zaštite autorskih prava i izdavača, Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku, sa sedištem u Subotici, Univerzitet u Novom Sadu, štiti autorska prava u skladu sa zakonom, s tim da autori radova objavljenih u Godišnjaku mogu koristiti sopstvene članke i publikacije bez ograničenja.
